2013. augusztus 21., szerda

*Twenty-eighth Chapter*


 
*Flossie*

- Szóval arra gondoltam, hogy meglepetésként elénekelhetném Jamesnek az esküvőn Taylor Swift-You belong with me című számét, persze ha még belefér.-néztem rájuk kiskutya szemekkel, hátha az meghatja őket.
- Persze, hogy belefér-mosolyodott el Flower majd elővette a noteszát, hogy felírja az ötletemet.-Mellesleg akkor lefixáltuk az esküvőt keddre. Reggel fodrász és körmös, aztán 3kor kikérő, ami itt történik ugye majd. Innen megyünk a templomba, onnan fél 5-re a polgári esküvőre amit a parkban tartunk, onnan pedig a vacsira az Angel's étterembe 7 órára.-olvasta fel a keddi menetrendet a papírról Flower
- Oké Flower, csak ezt mond még el 6x légyszi, mert biztos, hogy kimegy a fejemből. De most rohannom kell mert ahogy hallom Aron sír. Nem tudom mi a baj, de megnézem mit ügyködik James.-majd fogtam magamat és villámgyorsan felszaladtam az emeletre.
- Megoldottam kicsim.-nézett rám James, és akkorra már a kezében dajkálta a picit. Amikor újra elaludt letette a kiságyba és kicsit hátrébb lépett, hogy én is odaférhessek Aron közelébe. James hátulról átölelte a derekam majd a vállam fölött nézte a kicsit.-Nézd milyen tündérien alszik, egy igazi jó kisbaba. Nincs vele sok gond. Nézd az arcát amikor alszik olyan mint az anyjáé.
- A szeme a leggyönyörűbb. Azt az apjától örökölte. Később úgy fognak futni utána a lányok mint utánad James.-mosolyodtam el, majd lábujjhegyre állva lágyan megcsókoltam. James felkapott az ölébe,és végig erősen fogott és folyamatosan csókolt miközben átvitt a másik szobába. A lábával halkan betette az ajtót és óvatosan ledöntött az ágyra. Amikor rájöttem, hogy mit is szeretne finoman eltoltam magamtól és felültem az ágyban.
- Ne most James. Kérlek.
- De Floss. Kincsem. Nekem kellesz. Most. Mindennél jobban.
- James ne, tényleg.
- Nem szeretsz.-jelentette ki szomorúan
- De igen, csak nem szeretnék még egy babát most, és ráadásul még nem is vagyok annyira erős. Plusz az esküvő és ezek elveszik az összes energiámat.
- Na kicsim. Védekezünk és vigyázok rád. Kérlek szépeen.
- Nem James. Tényleg. Majd a nászúton jó?
- Jó.-szomorodott el
- Na. Szeretlek édes, ne szomorkodj már.-nyúltam az álla alá
- Én is téged. Upsz. El is felejtettem, hogy megígértem Kendall-nek, hogy elmegyünk ma edzeni. Sietnem kell!-dobta félre a pólóját, majd kitárta a szekrényt és kutakodni kezdett az edzőpólója után.
- Felső polc, jobbra.-utasítottam, mert előre láttam, hogy összetúrja az egészet és megint rakhatom rendbe.-Hmm, sexy vagy póló nélkül kevesebbszer kéne itthon pólót hordanod.-simítottam végig a mellkasán
- Neked is kevesebbszer kéne cica.-puszilt homlokon majd elindult kifelé.-Jajj.-fordult vissza hirtelen-Nagyon szeretem a menyasszonyomat és sietek haza hozzá és a fiamhoz.
- Én is nagyon de nagyon szeretem a vőlegényemet, és várjuk haza.
- Sietek egyetlenem. Imádlak.
- Hé. Nem megbámulni a csajokat.-kiáltottam le utána
- Nem szoktam!
Miután egyedül hagytak engem és Flowert a hatalmas lakásban, nekikezdünk, hogy eldöntsük a hajamat és a körmömet utána pedig Flower-ét. Alig mentettem le 3-3képet megszólalt a csengő. Fogalmunk sem volt ki a fene lehet az pont most, ezért megkértem Flowert, hogy nyissa ki helyettem, mert éppen egy tökéletes oldalt böngésztem.
- Floss téged keresnek!-kiabált be Flower a konyhába
- Mért ki az?-hajtottam le a laptop fedelét,majd elindultam kifelé.-Louis? Te mit keresel itt? És a többiek?-kérdeztem meglepődve amikor megláttam ki is áll az ajtóban.
- Szia Floss. Jöttem megnézni a fiamat.
- Te honnan tudod, hogy megszületett, és azt hogy fiú? Mi ez a sületlenség, hogy a tiéd? James az apja.
- Aha, jó persze. Az újság írta. Esetleg láthatom?
- Hát felőlem. De 100%, hogy James az apja. Látszik is.-kísértem fel a szobába.
- Floss. Nem késő. Most még leléphetsz velem. Szeretlek és örökké szeretni foglak. Gyere velem és hozd a picit is. Jó apja leszek megígérem. Gyere velem kérlek. Szükségem van rád.
- Nem Louis. Én James-t szeretem, és New York csak egy baklövés volt. Sajnálom. Egyszer biztosan megtalálod a másik feledet, de az nem én leszek. Mert nekem James az életem. Most pedig menj el, mielőtt hazajön a vőlegényem és a bátyám és szarrá nem vernek az esküvő előtt. Ami mellesleg kedden lesz, de ezt már megmondtam Liamnek.
- Oké Floss, ahogy akarod. De küzdeni fogok érted továbbra is.
- Felőlem. De kudarcot vallasz.
- Nem hiszem. Most viszont mennem kell próbára. Szia Floss. Szeretlek.-puszilt arcon majd a bejárati ajtón át távozott.
- Ez meg mit akart?-nézett fel kíváncsian Flower a képernyőről.
- Rábeszélni, hogy szökjünk el vele Aronnal.
- És elmész?
- Persze Flower, most is csak a hologrammomat látod. Mert már elmentem.
- Jól van na.
- Persze, hogy nemet. James életem legnagyobb szerelme.
- És Logan?
- Ugyan. Ha ő lett volna az, akkor most nem Jameshez mennék hozzá. Minden azt támasztja alá, hogy nekem ő kell örökké.
- Én is így vagyok Kendall-lel.
- Szerintem megjöttek a majmaink.
- Ajjh kicsim, Kendall lefárasztott agyilag. Felmegyek lefürdök és aztán aludhatnánk.
- Oké, megyek.
- Várj Floss. Beszélhetek veled?
- Oké, akkor mindjárt megyek szerelmem.-majd követtem a bátyámat a nappaliba.
- Na mit szeretnél?
- Tudod imádom Flowert meg minden, és azt szeretném kérdezni, hogy szerinted mennyire jó ötlet az esküvőn megkérni a kezét?
- Ez nagyon jó ötlet bátyó. Nekem és Jamesnek bármikor szólhatsz segítünk neked.
- Szerinted melyik résznél kérjem meg?
- Amikor behozzák a tortát. Rátesszük a dobozt, és meglátom és szólok, hogy Flower ez a tiéd szerintem. Ő odajön te pedig addig a háta mögött letérdelsz, és megkérdezed.
- Csudijó ötlet húgi. Akkor megveszem a gyűrűt, izé-vakarta meg a fejét- Segítesz?
- Naná. Menjünk.-mosolyodtam el, majd halkan kisettenkedtünk a hátsó ajtón.

Teltek múltak a napok, és már minden tökéletes volt és készen állt a nagy napra. Kendall-lel többször elpróbáltuk a lánykérést, és Jamest is beavattunk a dologba aki szerint ez nagyon nagyon jó ötletnek tűnik. Izgatottan számoltam a napokat az esküvőmig és a leánykérésig és egyszer csak azt vettem észre, hogy elérkezett a nagybetűs nap. Az esküvő napja.

2013. augusztus 18., vasárnap

*Twenty-seventh Chapter*

*Flossie*

-Francba Flower. Meg ne mond senkinek. Amikor New Yorkban voltam, és szomorú voltam a szakítás miatt Jamessel, elmentem bulizni a régi barátnőmmel Trishával. És ittunk egy keveset, és találkoztunk az 1D-vel és hát, most hogy mondjam meg....Én..és Louis.....őhm...

 *Flower*

-Najó, ugye most rosszul hallottam amit mondtál?!
-Sajnos nem..
-Te normális vagy?! Neked elég egy kis pia, és máris hagyod magad?! Nem ilyennek ismertelek Floss!
-Flower, hidd el, nekem ez sokkal rosszabb most, mint neked...
-Najó, ez igaz.. Bocsi az előbbi kiborulásért... Szóval a doki mit is mondott?
-Azt, hogy a kicsi 2 és fél héttel korábban született..
-Ahhaaa...
-Most mi a francot csináljak? Ha Louisé, akkor hatalmas bajban vagyok... és Jamest nem akarom elveszíteni... - az utolsó szónál elcsuklott Floss hangja, és elkezdett zokogni.
-Kérlek, nyugodj meg, és gondoljuk át az egészet még egyszer.
-Rendben.
Körülbelül 10 percig gondolkodtunk mindketten, s nehezen, de meglett a megoldás.
-Bingó! - ugrottam fel Floss mellől.
-Na mi az? Mire jutottál?
-Azt mondtad, hogy a doki azt mondta, 2 és fél héttel korábban jött világra a pici. Szóval ha időben született meg, akkor ugye New York és a kibékülésetek között kellett megtörténni a nagy bummnak szerinted. De ha a számításaim nem csalnak, akkor a fogantatás akkor történt, mikor kibékültél Jamessel. Csak te, vagyis ti azt gondoltátok, hogy a 2 és fél héttel későbbi időpontban fogant. Valamit elszámoltatok szerintem...
-Most hogy mondod.. - kezdett el Floss is számolgatni - Igazad van! Basszus hogy lehettem ennyire hülye?! Köszönöm Flower! Nem is tudom, mi lenne velünk nélküled...
-Talán hatalmas balhé lenne, amire semmi ok nem lenne?
-Az biztos. Még egyszer köszönöm! Az adósod vagyok.
-Azt hiszem a hátralévő életed nem lenne elég, hogy mindent törlessz!
-Most ez ugye nem komoly?
-Ugyan, csak vicceltem. Ne aggódj, nem kell törlesztened. Ha van valami, csak szólj!
-Huhh köszi. Szólnál Jamesnek, hogy jöjjön be?
-Persze. 2 perc és itt lesz. Kint várunk Kendallel.
-Köszönöm Flower!

Amilyen gyorsan csak tudtam, megkerestem Jamest, majd beküldtem Flosshoz. Majd egy körülbelül 30 perces várakozás után James kijött, és újra bemehettem barátnőmhöz, s végre Kendall is találkozhatott vele, valamint a picivel. Időközben megtudtuk, hogy Floss és James gyermeke kisfiú, valamint hogy az Aron Brian Maslow nevet kapta. Floss kezdett elálmosodni, ezért Kendall és én elköszöntünk tőlük, s hagytuk pihenni, James pedig bennmaradt szerelme és gyermeke mellett, mert úgy érezte, most mellettük a helye.

Teltek-múltak a napok, s Floss és Aron időközben kijött a kórházból. Amíg barátnőm és a pici a kórházban voltak, Kendallel egy kisebb meglepetést készítettünk. Az egyik szobát átalakítottuk gyerekszobának, hogy Flossnak és Jamesnek ezzel már ne kelljen bajlódnia. Szerencsénkre a jegyespárnak és a picinek is tetszett a meglepetésünk. Időközben azt is megtudtuk, hogy Kendall és én leszünk Aron keresztszülei, ami mindkettőnknek hatalmas öröm.

Teltek-múltak a hetek, s újra az esküvő előkészületeivel foglaltuk el magunkat. Egyik nap Floss és James táncpróbára mentek, így Kendallre és rám hárult a babafelügyelet - persze mindkettőnk örült ennek. Szerencsémre Kendall elég jól elvolt a picivel, így volt egy kis időm az esküvő 1-2 apróbb részletét véglegesen elrendezni. Egyszer csak Kendall ott termett mögöttem, és magához szorított.
-Mi baj Kendall? - fordultam hátra szerelmemhez.
-Csak gondoltam megleplek.
-Sikerült. De nekem úgy tűnik, mondani akarsz valamit. Mit rontottál el?
-Semmit! Szerintem.. Csak annyit akartam mondani, hogy jó lenne, ha nekünk is lenne egy kisbabánk..
-Kendall, kérlek.. Már akkor is mondtam, mikor kiderült, hogy Floss terhes, hogy én még erre nem állok készen..
-Tudom, ne folytasd...
-Jajj, ne szomorkodj! Nekünk is lesz majd! Csak kicsit később...
-Tudom, csak.. csak olyan jó lenne, ha nekünk is most lenne...
-Tudom, hogy örülnél neki. S nem mondom, hogy nem örülnék, ha lenne nekünk is, de nem szeretném, ha úgy nőne fel, hogy valamelyikőnk állandóan vele van, a másikunk meg alig.
-Tudom, s ezt én sem szeretném.
-Akkor, megbeszéltük, ugye?
-Igen. -  majd Kendall leült az ágyam szélére, az arcát a kezébe temette.
-Jajj, ne szomorkodj, kérlek. Tudod, hogy nem szeretem, ha szomorkodsz. - ültem mellé, s átöleltem.
-Tudom. Olyan jó, hogy mindig itt vagy mellettem, ha baj van, ha nincs.
-Szeretlek!
-Én is téged Flower. Nem is tudom, mi lenne velem, nélküled. Úgy érzem, hogyha nem lennél velem, egy részem hiányozna. Nem lennék olyan, amilyen. Valami más lenne.
-Én is ugyanezt érzem. S olykor belegondolok, hogy mi lenne, ha sohasem találkoztunk volna. De mindig rájövök, hogy ez a találkozás nem volt véletlen. Ezt a sors akarta....
-Titeket egymásnak teremtettek.... - vágott közbe Floss. - Bocsi, hogy megzavartalak titeket, csak nem akartam kiabálni, hogy megjöttünk, meg ugye a szobaajtó is nyitva van..
-Tudjuk.. - tettem hozzá Kendallel.
-Nos, a picivel minden rendben volt?
-Igen. Elég jól kijövünk Aronnal. - mondta Kendall.
-Na ez remek. Flower, biztos minden rendben ment?
-Persze. Igaz, Kendall kicsit többet volt Aronnak, de mindent jól csinált. Ja még mielőtt elfelejtem. Holnap megyünk cipőt venni nektek a ruhákhoz.
-Remek. Köszi Flower, hogy ennyit segítesz.
-Ugyan, nincs mit.
Ezután Floss és James átvette a babafelügyeletet, majd egy gyors vacsi után mindannyian nyugovóra tértünk.

Másnap a cipővásárlás elég hosszúra sikerült. Körülbelül 10 cipőboltot végigjártunk, mire nehezen, de meglett James cipője. Ezután újabb cipőboltba mentünk, ahol Floss végre talált néhány olyan cipőt, ami tetszett neki.
-Flower, szerinted ez milyen? - mutatott rá egyre Floss.
-Ez nagyon szép. Próbáld fel!
Majd ezután kb 20 cipővel eljátszottuk ugyanezt. Sajnos hiába vett fel 15 centis sarkú cipőt, valahogy mindig kisebb volt, mint James. Floss egyre jobban kezdett elszomorodni.
-Hé, menj, vigasztald meg! Addig keresek neki egy másik cipőt.

*James*

-Hé, Floss, Kicsim! Ne szomorkodj!
-Miért? Mindig kisebb maradok, mint te. Akármilyen magas is legyen az a magassarkú.
-Én ennek örülök. Szeretek lehajolni hozzád, ha megcsókollak.
-Én is szeretem, hogy mindig lehajolsz hozzám. S most, hogy ezt mondtad, eszembe jutott, hogy miért is van az, hogy én mindig is kisebb maradok, mint te.
-Na miért?
-Azért, mert a virágok lassabban nőnek, mint a gyökerek!
-Hé, ez nem volt szép!
-Jaj, tudod, hogy szeretlek. Mert te az én gyökerem vagy!
-Te meg az én virágom!
Majd magamhoz húztam, s lágyan megcsókoltam Flosst.

*Flower*

-Bocsi, hogy megzavarlak titeket, de Flossnak találtam egy cipőt, ami szerintem tökéletes lesz. - majd barátnőm kezébe nyomtam a dobozt, s mikor meglátta, s felpróbálta, elmosolyodott, és a nyakamba ugrott.
-Jajj Flower, köszönöm! Ez tényleg tökéletes! Végre megvan mindkét ruhához a megfelelő cipő! Köszönöm!
-Ugyan, nincs mit. De lassan menjünk, mert már elég későre jár. - próbáltam siettetni barátnőmet és párját, mert már este 7 volt, és kb 1 órányira voltunk a lakástól.
Amint hazaértünk, Floss felment a gyerekszobába leváltani Kendallt, s szerelmem hamarosan ott is volt mellettem. Ekkor James félrehúzott minket, s megkért minket, hogy had énekeljen a lagzin, mert Flossnak meglepetéssel készül. Elmondta, hogy Justin Timberlake Mirrors című számát, valamint Bruno Mars Marry you című számát adná elő. Mi remek ötletnek tartottuk ezt. Időközben Floss is megérkezett, s nem értette, miről susmusolunk. James egy kisebb mesével állt elő, amit barátnőm el is hitt. Gyorsan megvacsoráztunk, s az étkezés után James felment az emeletre, hogy megnézze, hogy van a kisfia. Ekkor Floss húzott minket félre, hogy eszébe jutott egy remek ötlet.
-Segítenétek nekem? A lagzin szeretném meglepni Jamest azzal, hogy....

2013. augusztus 12., hétfő

*Twenty-sixth Chapter*

*Flossie*
-Mit válasszunk ki?-kérdeztem vissza egy enyhe aggodalommal a hangomban.
-Még azt kéne eldönteni, hogy kik lépjenek fel az esküvőn.-nézte át a listát Flower már vagy ötödszörre a mai napon. Kezdem azt hinni, hogy ő és Kendall is jobban izgulnak az esküvő miatt mint én vagy James. Na jó, az utóbbit azért visszavonnám és megcáfolnám.
-Én azt szeretném, ha a fiúk énekelnének a bulin.-szögeztem le rögtön
-Azaz mi?-kérdezett vissza Logan mosolyogva
-Majdnem Henderson. Azt szeretném, ha a One Direction lépne fel és énekelne az esküvőmön fő előadóként, mire James és Kendall egyszerre felhördültek.-James, édes. Azt hiszem, most még fel lehet bontani az eljegyzést. Sőt nem késő mindent visszabontani.-mosolyogtam rá gonoszan, tudtam, hogy ezzel bele fog menni a kérésembe.
-Na jó kicsim, jöjjenek és lépjenek fel ők. De tájékoztatlak, hogy ez már zsarolásnak számít.
-Ilyen az élet bébi.-pusziltam meg nevetve, majd a másik tiltakozóhoz fordultam-Kendall, nem énekelnek jobban nálad, ha ez jót tesz a nagyra nőtt egódnak, de neked beszélni kell, James meg nem dolgozhat az esküvőjén, Logan úgy is el lesz foglalva a szöszivel akkor Carlos is hadd szórakozzon és élvezze Alexa társaságát.
-Oké Floss, megértem. Végül is a ti esküvőtök.-mosolyodott el a bátyám is.
-Szuper, valaki még ellenkezik?-néztem körbe a társaságon, majd mikor mindenki megrázta a fejét folytattam.-Akkor hívom is Louis-t, nehogy máshova menjenek.
-Várjál csak.-húzott vissza idegesen James-Honnan van meg neked Louis Tomlinson száma?
-Hát, őhm. Mondjuk, mert szeret ismerkedni és mert együtt énekeltek az X-faktorban?-próbált besegíteni Flower, amikor már úgy látta, hogy kezd megint eldurvulni a helyzet.
-James.-néztem rá szúrós szemmel
-Oké, jó kicsim. Most már befogtam.
-Helyes, mindjárt jövök.-vonultam félre a telefonommal, miközben benyomtam a hívást. Pár másodperc csörgés után fel is vették a telefont.
-Szia Floss. Mi újság? Meglepett,hogy hívtál.
-Szia Louis, semmi különös. Azaz, még is. Abban az ügyben hívlak, hogy jövő héten férjhez megyek, és szeretném ha te és a fiúk énekelnétek.
-Picsába Floss. Azok után férjhez mész, ami történt?
-Louis, Louis! Megbeszéltük, hogy azt elfelejtjük. Különben is ez asszem nem telefon téma.
-Ha így akarod. Mért mész férjhez 19 évesen? Most vagy elment az eszed, vagy valami más.
-Kösz Lou, még eszemnél vagyok. Szeretem James-t, nekem ő az igazi. Másrészről meg terhes vagyok tőle, és ez még jobban igazolja, hogy együtt kell lennünk.
-Értem,várj. Te terhes vagy? Mennyi idős?
-Hát igazából már csak 3 hét van hátra.
-Abba mondjuk nem gondoltál bele, hogy lehet..-de nem hagytam, hogy befejezze a mondatot, mert közbe vágtam
-Lou, ezt verd ki a fejedből, én biztosan tudom, hogy nem így van. Eljöttök, vagy nem?
-Az esküvőn sincs késő visszafordulni. Én szeretlek, és szeretném ha velem lennél nem mással. Ezt gondold át. Biztos vagyok benne, hogy az előbbiben meg tévedsz. Érzem. De ha így akarod, elmegyünk. Legalább még egy utolsó esélyt kaphatok.
-Louis. Kérlek.-könyörögtem-Ne csináld ezt, nem kell a feszkó. Barátok vagyunk nem?
-Aha persze. Barátok..
-Jó mindegy, ezen nem vitatkozom. Mennem kell. Szia
-Szia Floss.Héé, Szeretlek.
-Oké Louis, tudod, hogy én is mint barát.
-Sajnos.
Bujkált bennem a kisördög,hogy mi van ha én még is tévedek ez ügyben.Nem Floss, nem lehet, ezt verd ki a fejedből.
-Minden oké, Flower ezt is kipipálhatod. Eljönnek és gondoskodnak a hangulatról. Mehetünk akkor ruhát meg tortát intézni nem?
-Aha, menjünk. Kendall akkor majd küldöm a képet, de James te nem nézheted meg!
-Jólvan!-hajtotta le a fejét szomorúan
-Hé!-léptem oda hozzá és felemeltem az állát-Szeretlek mindennél jobban, és szeretném ha meglepetés érne az esküvőn azért nem láthatod.
-Szeretlek.-húzott magához a derekamnál fogva és megcsókolt.-Este várlak.-mosolygott rám, majd én elindultam kifelé Flower után, hogy elintézzük az utolsó dolgokat. A tortát gyorsan kiválasztottuk, és végül az elküldött fotó után Jamessel együttesen kiválasztottuk a legszebb tortát amit valaha találtam.
A ruhaszalonban már több időt eltöltöttünk, mert minden második ruha őrülten tetszett. Flower sem volt valami nagy segítség mert mindegyikre azt mondta, hogy tökéletes rajtam. Aztán 1 óra múlva már mindkét ruhát megtaláltam. 


Flower lefotózta és elküldte Kendall-nek, majd miután lefoglaltuk őket elindultunk hazafelé. Út közben azonban olyan történt amire abszolút nem számítottam, még is megpróbáltam megnyugodni.
-Flower, fordulj meg.
-Miért?-kérdezte ijedten a barátnőm, de azért megfordult és elindult visszafelé-Otthagytál valamit?
-Nem. Menj a kórházhoz. 1000%ra mondom, hogy jön a baba.
-És te ilyen nyugodt vagy?
-Visítsak inkább a füledbe?
-Nem köszi. 2perc. Addig tarts ki.
-Megpróbálok.
És tényleg 2 perc alatt odaértünk a kórházhoz. Flower bekísért, mindent elmondtam a recepciósnak aki hívta az orvost és betoltak a kórterembe.
*Kendall*
-Hé légyszi James keresd meg a mobilomat és add ide. Valahol a kesztyűtartóban van.-kértem James-t, miközben azért az útra is összpontosítottam. Amikor meglett James a kezembe nyomta és felvettem.
-Na mi az édesem?-kérdeztem boldogan mikor láttam, hogy Flower neve villog a kijelzőn.
-Kendall. Akárhol vagy fordulj meg. A kórházban vagyunk.
-Mi van? HOL?-kérdeztem idegesen miközben megpördültem az úton és elindultam az ellenkező irányba.
-Hé haver. Nem erre lakunk.-csodálkozott James
-Pszzt már.-csitítottam le-Flower mi történt?
-Nincs semmi baj. Flossnál megindult a szülés. Gyertek gyorsan. Szerelek nagyon. Vigyázz.
-Én is szeretlek. Mindjárt ott vagyunk. Vigyázok ígérem.
-Na mi az?-kérdezte érdeklődve James
-Haver van egy jó hírem és egy rossz hírem. Melyiket mondjam először?
-A rosszat.
-Floss és Flower nem értek haza. A kórházban vannak.
-Mi történt a szerelmemmel? Flower jól van? És a pici?-kérdezgette ijedten és aggódva James
-Mind a ketten jól vannak, illetve mind a hárman. Nincs baj.
-De akkor mi történt? És mi a jó hír?
-Perceken belül apa leszel.-mosolyodtam el
-Tessék?-kérdezte meghatódva James
-Jól hallottad. Mindjárt odaérünk, nyugi.
Gyorsan leparkoltam hátul a kocsival, majd szélsebesen futottunk be az épületbe ahol a recepciós hölgy eligazított minket. Továbbfutottunk a folyosón, ahol megleltük Flowert is.
-Mesélj mi van?-támadta le rögtön James
-Nem tudok semmit. Most értünk ide vagy 5 perce. Azóta bent vannak.
-Istenem csak ne legyen semmi baj.
-Nem lesz, ne aggódj.-nyugtattam meg.
Nem vártunk sokáig, amikor az orvos és 2 nővér kijött a szobából. Rögtön le is támadtuk a kérdéseinkkel amiből volt egy tucattal.
-Ki az édesapa?-kérdezte legelőször is az orvos
-Én!-állt fel a székről James
-Rendben. Tájékoztatom önt, hogy a párja valamint a kisbaba is teljesen jól van és egészséges. Flossie azt kérte, hogy először ha lehetne Flower menjen be, ugyan is most először egy női segítség kéne neki. Tehát asszonyom fáradjon be, majd ha kijött egyesével a többiek is bemehetnek.
-Rendben.-egyeztünk bele, majd miután megpusziltam Flowert ő bement a húgomhoz a terembe.
*Flossie*
-Flower!-örültem meg mikor megláttam a barátnőmet-Ülj ide nagy gáz van.
-A picivel van valami?
-Nem, hál istennek. Teljesen egészséges és gyönyörű. Most a szomszéd szobában vannak, épp fürdetik és öltöztetik. Ha James bejött akkor hozzák be.
-Akkor mi a baj.
-Nos az orvos tájékoztatott, hogy a pici 2 és fél héttel előbb született. Azaz New York és az a bizonyos időpont közé tehető.
-Igen és?
-Francba Flower. Meg ne mond senkinek. Amikor New Yorkban voltam, és szomorú voltam a szakítás miatt Jamessel, elmentem bulizni a régi barátnőmmel Trishával. És ittunk egy keveset, és találkoztunk az 1D-vel és hát, most hogy mondjam meg....Én..és Louis.....őhm...

2013. augusztus 7., szerda

*Twenty-fifth Chapter*

*Flower*

-Hahó, Flower! Kelj már fel! Ideje lenne elkezdeni a szervezést! - próbált Floss felkelteni.
-Jaj, ne már! Mennyi az idő? - kérdeztem kómásan.
-Már dél van. Ideje felkelned....izé....felkelnetek.
-Te hogy bírtál felkelni? Nem volt egy enyhe buli tegnap, az már biztos.
-Úgy, hogy én...pontosabban....mi nem ittuk részegre magunkat. Nem úgy, mint ti. - oktatott ki Floss.
-Jól van na.. hozz egy kis fejfájás-csillapítót légyszi. Aztán talán fel tudok kelni. Ahogy elnézem, hozz légyszi Kendallnek is.
-Oké - kuncogott Floss. - pár perc és itt is vagyunk. Addig ébreszd fel "Csipkerózsikát". - majd kuncogva távozott.

-Hahó, Csipkerózsika. Ideje neked is felkelned. - ébresztgettem Kendallt.
-Rohadtul nem vicces. Ha tudnád, hogy fáj a fejem, nem így beszélnél.
-Nem csak te vagy másnapos, elhiheted. - folytattam egy enyhe okítással. - amilyen hangulat volt tegnap este...ami lehet, hogy már hajnal volt.
-Ja.. Nincs véletlenül fejfájás-csillapítód? Ja és mennyi az idő?
-Pár perccel múlt dél. S Floss mindjárt hoz egy kis elsősegélyt.
-Jajjdejó... várj mit mondtál mennyi az idő?
-Dél múlt pár perccel. Miért?
-Bakker elaludtunk! Jesszus most mi a francot csináljunk?!
-Nyugi, Floss és James tudja, mi volt tegnap. Engem Floss ébresztett. Megértik, hogy a szervezés ma kicsit nehézkes lesz nekünk.
-Ja, akkor oké. - dőlt vissza az ágyba Kendall.

-Na itt is vagyok. Remélem, hamar jobban lesztek. - nyújtotta át Floss a 2 pohár vizet, valamint a fejfájás-csillapítókat.
-Köszi. Mellesleg Carlos, Alexa, James és Logan milyen állapotban van? - kérdeztem kissé kómásan.
-Carlos és Alexa pont olyan szarul van, mint ti ketten. James szerencsére nem rúgott be, így ő a másik "nővérke" ma. Logan..nos, fogalmam sincs, hogy milyen állapotban van, mert kb este 11 óta fogalmam sincs, hogy hol van. - tette hozzá Floss.
-Tényleg. Most hogy mondod, nekem sem rémlik, hogy olyan sokat láttam volna este. - folytatta Kendall.

-Ha már végre ti is felkeltetek. Nem kéne kicsit kitakarítani? - nyitott be James.
-Meg esetleg enni valamit? - vágott közbe Carlos.
-De igen. Mindjárt megyünk! - tettem hozzá Kendallel közösen. - Floss, menj csak, mi is megyünk hamarosan.
-Oké, de siessetek. Nem csak mi csináltuk azt a kisebb "csatateret" odalent, hanem ti is.
-Jó, oké, nem kell több kioktatás. 10 perc és lent vagyunk! - toltam ki barátnémat az ajtón, majd egy határozott mozdulattal becsaptam magam mögött az ajtót.

10 perccel később már lent is voltunk. Egy gyors "reggeli" - vagyis ebéd - után neki is kezdtünk a takarításnak, ki kisebb, ki nagyobb sikerrel. James és Floss elég hamar végzett a számukra kijelölt feladattal, míg Carlos, Alexa, Kendall és én végigszenvedtük az egész napot. Este 8 körül végre Logan is betoppant, így a hátralévő feladatokat ő végezte el. Így az egész napunk a takarítással telt, de nem nagyon bántuk, mert legalább így másnap nagyobb erőbedobással állhattunk neki az esküvő megszervezésének.

******

Másnap a lehető legkorábban keltem, hogy mire a többiek felkelnek, a reggelivel ne kelljen bajlódniuk. Szerencsémre Kendall nélkülem nem bírt tovább aludni, így még segítségem is volt. Épp hogy végeztünk a reggeli elkészítésével, a többiek már az ajtóban várakoztak. Gyorsan elfogyasztottunk mindent, majd nekiláttunk a szervezésnek. Najó, nem mindannyian, mert a délelőtt folyamán Alexa és Carlos elutaztak - "1 hét pihenőt tartunk" címmel -, valamint Logan is otthagyott minket - elvileg valakihez látogató ment.... -, s így elég nehézkesen ment minden.

-Kendall, te keress jó fogadalmakat, amiket majd Floss és James kicsit átalakíthat, s elmondhat, addig én a többit elrendezem velük.
-Oké. Biztos ne segítsek másban?
-Nem kell köszönöm. Lerendezem velük. Vagyis...remélem sikerül.
-Ha nem, kiálts, és jövök.
-Oké.

-Najó, kezdjük az elején. - fordultam Jameshez és Flosshoz - Floss ruháját holnap megyünk, és elrendezzük, James, te Kendallel holnapután mentek ruhát intézni.
-Remek. - vágott közbe a jegyes pár.
-Nos. Csak azt kéne eldöntenetek, hogy milyen színű legyen majd az abrosz. Mert ahhoz fogunk igazodni.
-Legyen rózsaszín! - vágta rá Floss.
-Nem! Rózsaszín nem lesz! Legyen kék! - vágott közbe James.
Majd vagy 10 percig azt hallgattam, hogy: Nem, rózsaszín lesz! Nem, mert kék! Próbáltam felvetni azt az ötletet, hogy legyen lila, de csak annyit fűztek hozzá, hogy ebbe most ne szóljak bele, és folytatták a vitájukat. Majd Floss annyira felhúzta magát, hogy egy elég nagy vita alakult ki.

-Idefigyelj James David Maslow! Vagy rózsaszín lesz, vagy most vége mindennek, és nem kell tovább veszekednünk!
-De Floss, miért nem lehet kék? Miért épp rózsaszín legyen?
-Persze, legyen az, amit te akarsz, ugye? Tudod mit, hagyj engem békén örökre. Itt és most mindennek vége. Ja, és tudod mit? Itt egy magazin, keress magadnak egy olyan szupermodellt, aki úgy ugrál, ahogy te fütyülsz, vagy menj férjül az izmaidhoz! Engem már nem érdekelsz!
-Na de... Floss.. Kicsim...
-Nincs semmi Floss, semmi Kicsim! HAGYJ ÖRÖKRE BÉKÉN! - majd Floss könnyes szemmel lehúzta az ujjáról a jegygyűrűt, Jameshez vágta, és felrohant a szobájába, s már csak egy hatalmas ajtócsapódást hallottunk.
-Flower, most mit csináljak? - rogyott össze könnyekkel a szemében James.
-Figyelj, menj utána, próbálj meg vele beszélni. Hidd el, megoldjátok. Tudom, hogy nélküled nem tudna élni, és te sem ő nélküle. S fogadni mernék, hogy az ajtót most kulcsra zárta, és épp ott ül, s zokog.
-Najó, megyek, meglátom mit tehetek. Remélem, igazad van.

Amíg James próbált kibékülni Flossal, megnéztem, Kendall hogy halad a fogadalmakkal.

-Hé Flower, gyere! Nézd miket találtam! Kicsit átírtam itt-ott, s összeraktam Jamesnek és Flossnak.
-Remek, mutasd!

"Én Flossie Smith ezennel az itt felsorakozott tanuk előtt fogadom, hogy férjemet meccsnézés közben nem zavarom, dolgomat ilyenkor csendben végzem, mindig ügyelve arra, hogy sörös korsója, üres ne legyen. Sose hivatkozom fejfájásra, fáradtságra, mikor a férjem szeretgetésre vágyik. Kedvenc ételét bármikor elkészítem és szépen tálalom. Anyósomat napjában legalább egyszer dicsőítem, miszerint Ő készíti a legfinomabb ételt, Ő vasalja legszebben az inget, neki a legtisztább a lakása, stb. Férjem barátait mindig családtagként fogadom. Az Ő étkezésükről és sörükről is gondoskodom. Férjemet, barátaival legalább heti három alkalommal elengedem mulatni. Ez idő alatt én nem csacsogok telefonon a barátnőimmel, tiszta lakással, vasalt inggel, meleg étellel, mezítelenül várom haza. Itt és most megígérem, hogy jó háziasszony leszek, Uramat megbecsülöm, a pasikat elkerülöm. Szeretgetem, cirógatom, hülyeséggel nem nyaggatom. De, ha csak egyszer is csajozni mer, a baját, sodrófával látom el!"

"Én  James Maslow, esküszöm a kenyérre, annak is a belére, nem iszok, nem nőzök, minden este én főzök! Húzom az igát, szeretem az arát. A gyerekeket pelenkázom, vissza soha nem pofázom. Ha e szavakat be nem tartom, az anyósom vágjon szájon! Esküm, hogy hiteles legyen, ágyam fölé bekereteztetem!"


-Ez szuper! Várj, mutasd azt is! - böktem rá egy harmadikra. - Ezt egy kicsit kijavítjuk, és megvan a meghívó egy részlete.

"Kérünk Titeket, hogy ne vegyétek zokon,
De hogy ne halmozódjon öt edénykészlet, ennek elkerülése végett
amit ajándékba szánnátok, inkább borítékban kezünkbe adjátok!
Ígérjük, hogy nem vész kárba, befektetjük egy szép nagy házba."


-Hogy én mennyire örülök, hogy egy ilyen csodás, kedves, okos és kreatív szépség párja lehetek.. - tette hozzá Kendall.
-Ohh hogy te milyen édes vagy... bár most nincs itt a bókolás ideje. Kérlek menj fel, és nézd meg, kibékült-e már James és Floss!
-Oké, sietek. Addig mentsd el ezeket, kérlek!
-Rendben.

Kendall 2 perc múlva vissza is jött, s szerencsére James akkorra már Flossal beszélt. Elég sokáig húzták a békülést, mert kb. 3 órán át vártuk, hogy történjen végre valami.

-Hé Flower, Kendall! Hol vagytok? - keresgélt minket James és Floss.
-A kertben! - kiáltottam.

-Nehezen, de kibékültünk. - adta tudomásunkra Floss.
-Végre! Már azt gondoltam, reggel mondhatom vissza az összes eddigi megrendelést.
-Szóval...akkor..folytathatjuk? - kérdezte James, majd Flossal együtt úgy néztek ránk, mint a Shrekből a Kandúr.
-Igen, csak ne nézzetek így rám többet.
-Remek! - ujjongott a jegyes pár.

Amint ismét a gépem elé kerültem, folytattuk a szervezést. Szerencsére James és Floss megegyezett, és elfogadták az ajánlatom, így a lila lett a fő szín a díszítés terén. A délután hátralévő részében kiválasztották a meghívót is, s mindketten jót nevettek azon, amit Kendallel találtunk, s a fogadalmak így készen is voltak. A jegyespár megígérte, hogy a tortát lerendezi, mivel úgy gondolták, már így is rengeteg feladatot rám és Kendallre, de leginkább rám hárítottak. A lakodalmon elfogyasztandó ételeket elég könnyen kiválasztották - szerencsére volt mindkettejüknek elképzelése arról, minek örülne, s tudták, hogy azokból a vendégek miket szeretnek - s már ezzel sem volt sok gondunk.

-Nos, szerintem már csak 1 dolog van hátra, a ruhákat és a tortát leszámítva.
-És mégis mi? - vont kérdőre James és Floss.
-Hát az, hogy kiválasszátok......