*Seventh Chapter*

*Flossie szemszöge*

-Akkor mindenkinél minden jó!-vágtam le magam mosolyogva a kanapéra
-Hát ja!-ült le mellém Logan, és átkarolta a vállam
-Oké, kész a vacsora.-szólalt meg Flower a konyhából-Carlos, James gyertek le! Már mindenki lent van!-szólt fel a fiúknak az emeletre
Nemsokára egy halk patadobogást hallottunk, majd Carlos rohant le holt sápadt képpel.
-Mi az?-kérdeztem az arcát látva
-Elindultam, hogy beszóljak Jamesnek is, de nem volt bent a szobájában, azt hiszem, eltűnt!-fújta ki a levegőt, ugyan is ezt mind hadarva mondta el.
-Ácsi, ácsi ácsi.-tettem fel a kezem-Mi a fene? És még is mi oka volt eltűnni?
-Egészen két napja már nem az igazi, olyan mélabús.-válaszolt a konyha ajtófélfának támaszkodva Kendall
-Fenébe. Megyek, veszek valami kintre illő ruhát, és elmegyek megkeresni!-álltam fel sóhajtva a kanapéról
-Megyek én is!-lépett mellém Flower helyeselve az előbbi kijelentésem
-És mi is! James a mi bratyónk-álltak fel sorjában a fiúk is.
-Oké, akkor figyeljetek, elég sötét van már. 5 perc múlva találkozunk itt lent. Logan hozz egy térképet, és mindenki öltözzön fel. Zseblámpa vagy valami fényforrás is legyen nálatok! 5 perc, oké?-adtam ki a feladatokat
-Oké!-válaszolt mindenki
Flowerrel a nyomomban felfutottam az emeletre, és kinyitottam a szekrényt. Gyorsan kicibáltam mind kettőnknek egy jó meleg ruhát, és igyekeztem gyorsan magamra kapni a sajátomat. Piszokul aggódtam James miatt, lesz hozzá egy két keresetlen szavam azt hiszem.

Én ruhám

Flower ruhája

-Nem hiszem el, hogy a fenébe képzelte ezt James. Mi a fenének tűnt el!-zsörtölődtem a lámpám keresése közben-A fenébe még ez is, hol a fenébe van az a retkes lámpa!-abban pillanatban minden összegyűlt bennem. A düh, a kétségbeesés a fájdalom a szomorúság de legfőképpen az aggódás.
-Hé, Floss. Oké, hogy aggódsz James miatt, de nyugi. Amúgy a lámpa meg itt van, két perce raktad ide mind a kettőnkét!Nyugi jó! Megtaláljuk!-ölelt meg Flower
-És mi van ha nem?-kérdeztem kétségbeesetten
-Nyugi, megtaláljuk!
Megfogtam a lámpát, és amilyen gyorsan lehetett a földszintre rohantunk.
-Oké!-szólaltam meg-Mindenki itt van, öten vagyunk. Öt olyan hely van, ahova James mehetett. Logan, tiéd a folyópart, Carlos tiéd a Hollywood-i hegypálya, Flower a kedvenc étkezde és mellette a bowlingpálya, Kendall Rockrecords és a régi szállodátok, bár kötve hiszem, hogy oda ment volna. De nem árt az óvatosság. Én meg a West parkot vizsgálom át. Aki megtalálta, hívjon vagy üzenjen valahogy.!-adtam ki a feladatokat, és gyorsan szétszéledtünk.
****
Nem féltem a parkhoz vezető úton, pedig tele volt rémes személyekkel. De nem érdekelt, addig semmi nem érdekelt amíg Jamest nem találom meg. Soha nem aggódtam senkiért úgy mint érte. Ez egy szimpla barátság? Vagy nem....Nem tudom. Per pillanat annyi érdekel, hogy Jamessel lehessek.
-James! Fenébe!-kiáltottam,mikor megláttam, hogy egy padon ül. Összetéveszthetetlen. Az a szürke kabát, és az a hajviselet. Csak ő lehet.
-Floss?-állt fel a padról
-Francba James. Rohadt életbe. Tudod, hogy be van szarva mindenki? Hogy halálra aggódtam magam? Van fogalmad róla mit csináltál? Mi a francért kellett ez?-kérdeztem tőle már szinte sírva
-Hé, Floss! Nyugi!-lépett hozzám, és átölelt.-Nem gondoltam, hogy ennyire aggódsz miattam.
-Te szerencsétlen hülye gyerek. Már hogy ne aggódnék, hisz szeretlek!
-Ja, de nem úgy mint Logan-t!-morogta halkan, és gondolta, úgy sem hallom meg. De piszok jó a fülem.
-Mi a fene? James?-néztem rá kérdőn-Ezer lányt megkaphatsz, mert helyes vagy!
-Nem kell nekem ezer lány. Hagyjad. Egy kell ő meg az aki itt áll előttem.
-Fenébe.-suttogtam
Gyorsan küldtem egy körüzenetet, hogy megvan és menjenek haza.Mi is mindjárt indulunk. De akkor is csak egy dolog kattogott bennem, a James és én köztem előbb lezajlott párbeszéd.

*Sixth Chapter*

*Flower szemszöge*


-Wow! Gratulálok mindkettőtöknek!-mondtam Jamessel, Kendallel és Carlossal egyszerre.
-Köszi-vágta rá Logan és Flossie, szintén egyszerre.
Gyorsan mindannyian asztalhoz ültünk, hogy minél előbb nekiállhassunk a vacsorának, ugyanis már mindannyian éhesek voltunk. Közben minden aznapi eseményről beszélgettünk. A vacsora végeztével azon "vitáztunk" ki mosogasson, mivel senkinek sem volt kedve hozzá.
-Najó, majd én megcsinálom!-mondta Flossie, mire mindenki más megkönnyebbült.
-Segítek!-ugrott Floss mellé Logan.
Miután Floss és Logan végeztek a mosogatással, mindannyian a kanapén ültünk, s furcsa módon, mindannyian csendben voltunk. Egyszer csak Kendall törte meg a csendet:
-Héé. Nincs kedvetek filmet nézni?
-Még szép, hogy van!-vágtuk rá mindannyian egyszerre.
-Mit szóltok a Viasztestekhez?-kérdeztem a többiektől.
-Legyen!-mondták a többiek.
Gyorsan felszaladtam a szobámba lehozni a DVD-t, James addig popcornt készített, Kendall pedig elindította a filmet. Mindannyian kényelmesen elhelyezkedtünk a kanapén (Logan és mellette Floss, majd Carlos, James, én és Kendall). Kissé ijesztő volt a film, (1-2 jelenetnél a fiúk is beijedtek), Floss majdnem végig Logan karjai közt nézte a filmet, én pedig... nah igen... 1-2 (najó, majdnem a legtöbb) jelenetnél Kendall karjai közt néztem a filmet. A film után mindenki felrohant a szobájába, s ismét csak Kendall és én maradtunk lent. Gyorsan rendet raktunk, és mikor indultam volna a szobámba, Kendall megkért, maradjak még.
-Najó, egy kicsit még maradok.
-Örülök! Lenne hozzád pár kérdésem.
-Ohh.. és mik?-kérdeztem kissé rémülten.
-Az egyik az, hogy mennyire lehet tágan érteni azt, hogy tetszem neked?
-Háátőőőőőm.... Nem is tudom..-mondtam kissé zavartan.
-A másik kérdésem pedig az, hogy hogyhogy hozzám bújtál az ijesztőbb jeleneteknél?
-Hááátőőőő.. Ezt tényleg nem tudom... ne haragudj, de fáradt vagyok, nem baj, ha ezt holnap beszéljük meg?-próbáltam kihúzni magam a válaszadások alól.
-Háát.. ha annyira fáradt vagy, legyen. De holnap ne próbáld meg kihúzni magad a válaszadás alól!
-Rendben. Jó éjt Kendall!
-Neked is Flower!
Majd amilyen gyorsan csak tudtam felrohantam a szobámba és irány az ágy. Egy jódarabig nem bírtam elaludni, folyton Kendall kérdései jártak a gondolataimban, és nem hagytak nyugodni. Miért nem merem bevallani neki, hogy mit érzek? Mitől félek?

*******

Másnap mikor felkeltem, senkit sem találtam itthon. Kómás fejjel lebattyogtam a konyhába, hogy készítsek magamnak valami reggelit. Épp a hűtő fele vettem az irányt, amin megláttam egy kis levelet.
"Flower,
Mindannyian korán elmentünk. Flossie elment edzeni valamint új ruhákat venni nekünk, mi pedig egy új számot veszünk fel. Délután jövünk!
Üdv: James."
Dejó, egyedül egy hatalmas házban. Gyorsan megreggeliztem, majd gyorsan lezuhanyoztam, és kerestem valami kényelmes ruhát.

Majd bekuckóztam magam a fotelembe. Előkerítettem a rajzlapjaimat, pár színest, és elkezdtem rajzolni (kisebb-nagyobb sikerrel). Egyszer csak valami csipogó hangot hallottam, és nagy nehezen rájöttem, hogy azt a hangot nem más, mint a mobilom adja, mivel lemerült. Míg nagyban kutattam a mobilom és annak töltője iránt a gardróbszobában, észre sem vettem, hogy Kendall a szobámban van, és épp a rajzaimat nézegeti.
-Te meg mit csinálsz! Azonnal tedd azt le!- kiáltottam rá.
-Ohh.. bocsi.. nem tudtam, hogy titkosak. Pedig nagy kár, hogy azok, ugyanis nagyon szépek.
-Ahha persze.... és ezt higgyem is el...-mondtam, kissé durcásan.
-Pedig tényleg azok. Na de inkább térjünk vissza a tegnap estéhez. Várom a válaszokat a kérdéseimre.
-Őőőő...oké-kissé zavarba jöttem, és nem tudtam mit és hogyan mondjak. Összeszedtem minden bátorságom (ami egyáltalán van ilyen helyzetben) és gondolatom, nagy levegőt vettem, és belevágtam:
Nos.. Még mindig nem nagyon tudom, mennyire lehet tágan érteni azt, hogy tetszel nekem. Ami pedig a filmnézést illeti, azért bújtam hozzád, mert melletted biztonságban érzem magam.
-Ohh.. komolyan?-kérdezte nagy bociszemekkel rám nézve.
-Igen, de kérlek, ne nézz így rám...
-Miért?
-Mert... mert...-és egyszerűen elfelejtettem, hogy mit is akartam mondani. Egyszerűen elvesztem a tekintetében, és megfeledkeztem mindarról, ami körülöttem történik. Ekkor Kendall magához húzott, majd gyengéden megcsókolt. Életem addigi legjobb csókja volt. Majd mikor elváltak ajkaink, nem tudtam, mit tegyek, vagy mit mondjak. Valahogy ezt tört ki belőlem:
-Ezt most miért kaptam?
-Mert szeretlek! Azóta, amióta először megláttalak.
-Én is téged!
-Flower, lennél a barátnőm?
-Persze Kendizzle!
Majd kiugrottam a bőrömből örömömben. Majd újra és újra megcsókolt. Hihetetlenül jó volt. Örültem, hogy vele lehetek, és végre tudom, hogy nem viszonzatlanok az érzéseim. Egyszer csak megjöttek a többiek:
-Halihó! Megjöttünk!-kiabálták egyszerre.
-2 perc és lent vagyunk!-mondtuk Kendallel kórusban.
Mikor leértünk, elkezdtek kérdezősködni, hogy mi minden történt, és nehezen, de elmondhattuk, mi is történt.

*Fifth Chapter*

*Flossie szemszöge*

Reggel amikor felkeltem, elgondolkoztam azon, hogy mi is történik velem. Ez nem rám vall. Most komolyan, mit képzeltem? Hogy eljövök ide, beleszeretek Logan-be, és minden happy lesz? Uram atyám, szánalmas vagyok. Logan soha nem fog irántam így érezni, ez a világ legnagyobb butasága. Öltözködés közben még mindig ez járt a fejemben, és gondolom jól elbambultam, ugyanis arra lettem figyelmes hogy Logan áll az ajtóban, az ajtófélfának támaszkodva.
-Szia!-köszönt mosolygósan-Jól aludtál?
-Szia!-mosolyogtam vissza rá-Köszönöm, jól! És te?
-Jól, köszi! Őhm..-kezdte szégyenlősen-Nincs kedved sétálni egyet a parton és beszélgetni?
-De van, csak egy pillanat!-mosolyogtam rá
Kinyitottam a szekrényajtót,és kivettem egy pulcsit. Az idő kicsit szelesnek bizonyult, gondoltam elkél majd. Abból meg nem lehet baj ha nálam van.
-Kész vagyok!-léptem Logan mellé az előtérben.
-Oké, Flower! Kendall! Elmentünk Floss-sal sétálni, majd jövünk!
-Rendben!-szólt ki Flower a konyhából
Szótlanul sétáltunk egymás mellett egészen le a partig, és azt hiszem végül is Logan törte meg a csendet.
-Hé, figyu Floss. Amit első nap mondtál, hogy én vagyok a kedvenced, azt mennyire lehet tágnak érteni? Szóval, izé érted mit akarok kérdezni ugye?-nevetett fel
-Értem hát! Őhm, izé elég tágan!-pirultam el
-Hmm, mondjuk ilyen tágan is?-hajolt közelebb az arcomhoz
-Mondjuk, egyik lehetőség rá!-mosolyodtam el
-Flossie?
-Mond Logan!
-A betyárját, de meg szeretnélek csókolni!
-Mi akadályoz meg?-kérdeztem vissza
-Semmi!-mosolyodott el, majd kezei közé vette az arcomat, és lágyan de még is tüzesen megcsókolt. Életem egyik legjobb csókját tőle kaptam.Nem csoda, hogy ő tetszett meg nekem.
-Flossie!
-Tessék?
-Figyelj, nagyon tetszel nekem, igazából azóta amióta megláttalak, és mielőtt James rád startolna megszeretném kérdezni, hogy lennél e a barátnőm?
-Persze Logan!
-Akkor jó, mert annyira cuki vagyok!-nevetett fel
-Hülye!-bokszoltam bele a vállába nevetve
-Otthon lesz mit mesélni azt hiszem!-mosolyodott el, majd megfogta a kezem.
-Az biztos!-nevettem fel
Kézen fogva hazasétáltunk, és már lelkiekben felkészültünk a faggatásra.
-Megjöttünk!-kiáltottam el magam,majd továbbra is Logan kezét fogva bevonultam a nappaliba
-Azt hiszem, lesz mit mesélni!-nevetett fel Flower
Elmeséltük, hogy mi is történt ma a parton, meg úgy az egész dolgot, aminek láthatóan örültek. Meg nekünk is. Kíváncsi vagyok, és amúgy Logan is,mert mesélte, hogy Kendall meg Flower mikor vágnak már bele. Hiába, a vak is látja, hogy tetszenek egymásnak, de a büszkeség megint fontosabb mint a tettek.