2013. március 14., csütörtök

*Eleventh Chapter*

-A fenébe! Flower, én ezt már nem bírom! Én ebbe bele fogok halni!-siránkozott Floss.
-Szerinted nekem nem nehéz?
-Dehogynem... Most mit tegyünk?
-Valahogy a fiúk után kell mennünk.... különben belehalunk!
Elkezdtünk ötletelgetni, s egyszer csak Floss egy remek ötlettel állt elő....

*Flossie*
-Te, Flower.
-Mi az?
-James szobájába van a turné helyszíne, elérhetősége a plakáton. Mindjárt lehozom, és akkor felhívjuk Sam-et, meg a repteret és utánunk megyünk.Oké?
-Persze!
Felfutottam az emeletre, be James szobájába. Annyira érződött a tátongó üresség, és annyira hiányzott nekem, hogy az már lassan szívbemarkoló volt. Sohasem gondoltam volna, hogy tud valaki nekem egyszer ilyen nagyon hiányozni. És nem hagyott itt nekem semmi kézzel foghatót. Egy sokkal fontosabb dolog van velem. A szerelme. És ezt bármit legyőz. A gondolkodásból Flower kiabálása zökkentett ki.
-Hozod már?
-Ja, persze! Ne haragudj.-majd kezembe fogtam a papírt, és lefutottam vele a nappaliba.
Felhívtuk Sam-et, aki nagyon örült nekünk. Majd egy fél óráig mesélte, hogy James és Kendall alig tudnak koncentrálni, annyira zavartak, és ez valószínűleg a mi hiányunk okozza. Hogy Logan egyik este úgy berúgott, hogy haza kellett támogatni,és megadta a számát egy szőke csajnak, aki azóta zaklatja. Amikor végre megszabadultunk Samtől, felhívtuk a repülőteret, és rendeltünk holnapra két repülőjegyet Canberra-ba. Már éppen azon voltunk, hogy szerezzünk koncertjegyet is, amikor Sam hívott, hogy a koncertre természetesen VIP belépőnk van. Mielőtt megint hagytuk volna, hogy elmesélje az élettörténetét leráztam azzal a címszóval, hogy körülbelül 6 óra ,múlva indul a gépünk, és össze kell még pakolnunk. Miután ezt megtettük, felvettük a ruhánkat, és hívtunk egy taxit, hogy végre elindulhassunk.

*Ausztráliában*
Rendkívül hosszú, és unalmas volt az út, még a tv-ben játszott film sem tudta lekötni a figyelmemet. Azt a pillanatot vártam, amikor végre megpillantom James-t és megölelem. És azt hiszem, Flower ugyan ezekre gondolt Kendall-lel. Amikor már leszálltunk a repülőről, és elvettük a csomagokat, elgondolkoztam, hogyan is jutunk el a koncert helyszínre.
-Szóval beszéltél Sammel?-fordultam hozzá
-Persze. Azt mondta, hogy küld értünk egy autót, ami elvisz ahhoz a házhoz, ahol átöltözhetünk meg mi egyéb.
-Akkor jól van.
Alig vártunk 5 percet, amikor egy középidős úr megszólított minket.
-Smith és Waver kisasszony?
-Igen, ön Thomas?
-Igen. Jöjjenek, erre van a kocsi. Elszállítom önöket a házhoz, majd pedig a koncertre.
-Köszönjük szépen!-mondtuk kórusba Flowerrel
Nem is tartott sokáig az út, és meglepően gyorsan el is készültünk. Sam írt, hogy már elkezdődött a koncert, de nyugodtan menjünk a színpad mögé, mert elintézte. Megkönnyebbültem, és Flower szívéről is egy hatalmas kő esett le, hiszen néhány perc és újra láthatjuk a srácokat. Ez volt az egyetlen ami megnyugtatott mint engem, mint őt. 
Én ruhám
Flower ruhája
Visszaszálltunk az autóba, és gyorsan a koncert helyszínére hajtottunk. Alig vártam, hogy végre láthassam és megölelhessem mindannyiukat.
***
-Mi az, hogy nem mehetünk be?-kérdeztem lassan paprika vörös fejjel
-Nézze asszonyom, ha nincs jegye, akkor nem mehet be.
-Maga sugér, nem érti a borsó agyával, hogy a managerrel és a bandával vagyunk.
-Akkor miért nem a banda kocsijával jöttek, fél órája?-vonta fel a szemöldökét a kidobósrác-Nézze asszonyom, a szabály az szabály. Nem tehetek kivételt.
-Feladom Flower, ez itt idióta.
Már kezdtem feladni a reményt, hogy még ma bejutunk, amikor Sam közeledett felénk, és megkérte a srácot, hogy engedjen be minket, mert hozzájuk tartozunk.
-Nem meg mondtam baromarc?-fordultam vissza
-Elnézést.
Sam közbe elmesélte, hogy van egy nagyszerű ötlete. Tudja, hogy milyen jól énekelünk mindketten, és fél füllel hallotta, hogy a fiúk meg szánnak nekünk egy számot. Ezért kapunk két mikrofont, és James valamint Kendall mikrofonját lehalkítják, és mi énekeljük a részeket. Majd amikor jön a refrén ketten felmegyünk a színpadra, és bemutatkozunk a srácoknak. Rábólintottam és Flower is. Jó ötletnek tartom, és szerintem ő is így van vele. Beálltunk a színpad mögé, és vártuk a parancsszót.
-És akkor, most jöjjön a Paralyzed című szám, amit két olyan nagyszerű lánynak küldünk, akik sajnos nem lehetnek itt velünk.
-Oké lányok, mehet.-suttogott Sam
http://www.youtube.com/watch?v=qPD8Z51HDhU
Bólintottam, és felkészültem. Ugyan is Logan után James jön, amit én fogok énekelni. És Logan elkezdte. Majd amikor elérkezett az én végszavam, remegő gyomorral a számhoz emeltem a mikrofont, és énekeltem a szöveget a zenére.
Time stops ticking
My hands keep shaking
And you don't even know that
-Héé, most meg mi a fa...-kiáltotta volna Carlos, ha Logan nem fogja be a száját.
-Carlos, itt vannak kicsik is.
-Akarom mondani, mi a kuki van.
A zene tovább ment, és Flower is rákezdett.
I'm trying to speak but girl you got me tongue-tied
I'm trying to breathe but I'm f-f-f-frozen inside

Bekapcsolódtam a szövegbe, és elindultunk fel a színpadra.

I'm trying to move but I'm stuck in my shoes
You got me paralyzed, paralyzed, p-p-p-paralyzed
I see you walking, but all you do is pass me by
Can't even talk, cause words don't fall into my mind
I'd make a move if I had the guts to
But I'm paralyzed, paralyzed, p-p-p-paralyzed
A négy fiú elképedve nézett minket, de amikor felsétáltunk és megálltunk, elmosolyodtak. Carlos intett, hogy álljon meg a zene. Pár perc némaság után, megszólaltam.
-Ja, nem lehetünk veletek.-nevettem fel
A közönség eszméletlen tapsba kezdett.
-Hé!-szólalt meg James.-Melyikőtök mert énekelni helyettem?-lépett felém.
-Erre gondoltál?-nevettem fel, majd intettem, hogy kérek zenét.

So now I’m knocking at your front door
And I’m looking for the right cure
I’m still a little bit unsure
'Cause I know,
Yeah I know
-Nem éppen!-kacsintott James.-Inkább erre.
Are you gonna be my girl?
Csak felnevettem, és elmosolyodtam. A tömeg felé fordultam, és rájuk kacsintottam. Majd beleszóltam a mikrofonba.
-Mit gondoltok? Mit válaszoljak?
-Igen!!-zúgta a tömeg
-Nem is tudom, Maslow.-fordultam felé-Amióta eljöttünk fel sem hívtál.
-Tudom, sajnálom.
-Na gyere ide.-mosolyodtam el, és kitártam a karom. James odajött, és az ölébe zárt.
-Ja, a válasz.-kacagtam fel, majd a nyakára kulcsoltam a kezem, és megcsókoltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése